Ahogy ígértem, a blogon bemutatok jó néhány módszert és technikát, amelyben részt vettem, kipróbáltam, esetleg magam is megtanultam.
A pszichodrámával kezdem. Egyrészt, mert ez az általam ismert leghatékonyabb csoportos önismereti módszer. Bármilyen (szinte bármilyen) nehézséggel dolgozhatunk dramatikusan. Másrészt, mert jómagam is 700 óra pszichodrámán túl vagyok már, jelenleg is benne vagyok egy csoportban, s feltett szándékom elsajátítani a pszichodráma minden csínját-bínját. 
"A pszichodráma eredetileg Jacob Levi Moreno által a század első felében kidolgozott akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoportpszichoterápiás módszer, melyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején." - így definiálja a pszichodrámát a Magyar Pszichodráma Egyesület nyitóoldala. Alapvetése, hogy a kreativitás és a spontaneitás cselekvésbe ágyazódva érvényesül, és ezt a helyzetet képes az egyén tudatosítani. Ily módon egyszerre nyújt kognitív és emocionális szinten való tudatosítást, tehát egyszerre hat az érzelmekre és a tudatra. Egyszerre teszi lehetővé mind az érzelmekkel való munkát, mind pedig a tudat számára tesz hozzáférhetővé tartalmakat. 
A pszichodráma csoportfolyamat. A csoport létszáma általában 12-16 fő, vezetője pedig a Magyar Pszichodráma Egyesület által kiképzett vezető (vagy vezetők). A csoport zárt, azaz az első alkalom után a tagok döntenek arról, akarnak-e az előre meghatározott óraszámú keretben (általában 150 óra) minden egyes alkalommal megjelenni és részt venni a csoportban. Az első alkalmat követő elköteleződés után új tag már nem érkezik a csoportba. Ez a zárt csoport lehetővé teszi az egyre mélyülő intimitást, a csoporttagok egymás felé történő mind mélyebb megnyílását. Ebben a biztonságos, védett, megtartó közegben zajlik az önismereti munka.

(A kép innen.)

A pszichodráma üléseknek legtöbbször jól felépített forgatókönyve van. Megérkezés után úgynevezett bejelentkező kört tartunk, amelyben mindenki kap lehetőséget, hogy elmondja, hogy van, hogy érkezett, mi történt vele az utolsó találkozás óta. Itt igyekszünk nem a történések síkjára koncentrálni, hanem inkább arra, mindez milyen érzéseket váltott ki belőlünk, hogyan reagáltunk. Ezután következhetnek a bemelegítő játékok, melyek célja - ahogy nevük is mutatja - hogy ráhangolja, pszichodrámás zsargonnal élve rámelegítse a csoportot az elkövetkező nagy játékra: protagonista játékra vagy csoportjátékra. Végül zárókörben összegezzük a napot és a történteket: a csoporttagok lehetőséget kapnak arra, hogy kimondják, mi érintette meg őket aznap, mit visznek magukkal.
A pszichodráma esszenciája a progatonista játék. Annyira komplex, hogy egy egész önálló bejegyzést fogok szentelni neki.